Projekt Hüdra: a rend és a normalitás ellen – Soros-képzések a gyakorlatban, a mintapéldányoktól az iskolai LMBTQ-propagandáig

„Ki kell menni terepre” – szól Orbán Viktor szállóigévé vált mondása. A Soros-szervezetek "megfogadták" a miniszterelnök bölcsességét, és ennek megfelelően rendszeresen tartanak képzéseket, aktivista tréningeket és érzékenyítő kurzusokat. Ezért Projekt Hüdra-sorozatunk utolsó számában ezeket az „alulról szerveződő” Soros-felkészítőket mutatjuk be konkrét példákkal.

A sorosista kiképzőközpontok mintapéldánya – A Közélet Iskolája

Mielőtt áttekintenénk a konkrét ideológiai tréningeket, egy rövid kitérővel bemutatjuk a „Közélet Iskolája” nevű NGO-fészket, mivel tökéletesen ábrázolja, hogy kik és milyen „tudást” adnak át ezeken a kurzusokon.

A Közélet Iskoláját – egy közösségi oktató és kutató központot – 2014-ben alapította Udvarhelyi Tessza, Dósa Mariann és Szabó Diana. Mindhárman a Város Mindenkiéért-csoportból ismerték egymást, amely szintén Soros-támogatással működik; Udvarhelyi egyébként ennek a csoportnak is az alapítója volt.

Manifesztójuk szerint a Közélet Iskolája célja a „demokratikus kultúra fejlesztése és a kirekesztett emberek társadalmi részvételének elősegítése”, és ezt – többek között – „az állampolgári részvételhez szükséges RADIKÁLIS tudás megteremtésével” kívánják elérni. Négy fő tevékenységük az oktatás, a kutatás, a stratégiai tervezés és a könyvkiadás.

A Közélet Iskolája, pontosabban annak irodája, fizikailag az Aurórában található, és itt tartják a legtöbb képzésüket.

Az Auróra egyébként helyszínül szolgált több józsefvárosi ellenzéki kampánynak, amelyet szintén Udvarhelyi Tessza vezetett: zajlottak itt eredményvárók és kampánykiértékelők is. Az Auróra hivatalos támogatói között szerepel a Nyílt Társadalom Alapítvány, partnerei között pedig megtalálható a Szivárvány Misszió, az Alternatíva Alapítvány és a Budapest Pride. Mondanunk sem kell, milyen értékeket és milyen közösségeket képviselnek ezek a szervezetek.

A Közéleti Iskolája támogatói között ott találjuk a Nyílt Társadalom Alapítványt, a Civil Kollégium Alapítványt, az Action for Democracy-t és az Ökotárs Alapítványt is. Partnereik a teljesség igénye nélkül:

• Artemisszió Alapítvány
• Auróra
• Civilizáció
• Friedrich Ebert Alapítvány
• Kettős Mérce
• A Város Mindenkié

• Fernengel Ágnes: a Közélet Iskolája igazgatója, szociológus. Ideológiailag minden bizonnyal megfelelően képzett – ahogy Virág elvtárs mondaná –, hiszen a CEU-n tanult és a hazánkban nagy hagyománnyal rendelkező posztkolonializmussal szakértője. A Deviszont Közösségi Tér társalapítója, ahol „kispesti szakoktatásban tanulóknak állampolgári oktatással foglalkozó pedagógiai programot indított” el.
• Udvarhelyi Éva Tessza: kulturális antropológus és környezetpszichológus, a Közélet Iskolája társalapítója, kuratóriumi elnöke, 2024-től Józsefváros alpolgármestere. Korábban interkulturális tréner az Artemisszió Alapítványnál (igen, szintén Soros NGO), és az Ashoka nemzetközi hálózat tagja (igen, szintén Soros NGO), de az Obama Alapítvány ösztöndíjasa is volt.
• Szántó Diana: a Közélet Iskolája egyik alapítója, az Artemisszió Alapítvány elnöke és szakmai vezetője. Szociológiát és antropológiát tanult az ELTE-n majd a CEU-n, globális egyenlőtlenségekkel, az oktatási rendszer és a magyar állam átalakulásával foglalkozott. Érdeklődésébe tartozik a nemzetközi migráció, a “globális nevelés” és az interkulturális kapcsolatok.
• Ivány Borbála: jogász, 2010 óta dolgozik a Helsinki Bizottságnál, emellett tagja a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportnak. A Város Mindenkié által létrehozott Utcajogász alapítója. Igen, ezek a szervezetek mind Soros pénzből (is) működnek.
• Pikó András: Józsefváros (VIII. kerület) polgármestere. Ugyan honlapjukon nem szerepel az ellenzéki politikus neve, de 2018-as éves beszámolójuk szerint az ellenzéki politikus is tagja a kuratóriumnak.

De mire is képzik a tanulni vágyó állampolgárokat ebben a műhelyben?

A 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások előtt többek között a „nyomásgyakorlás módszerei és eszközei”, valamint „tüntetések előkészítése” témájában hirdettek meg képzéseket, mindezt Brüsszel anyagi támogatásával.

A törekvés, hogy a képzéssorozat során megszerzett „tudás országszerte elérhető legyen minél több helyszínen”. Külön fővárosi és külön vidéki programokat is meghirdettek, előbbi keretében a „stratégiai tervezési képzés” az egyik alternatív projekt. A közvetlenül a választások előtt megvalósult tréning Brüsszel „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával jöhet létre, melyről már írtunk sorozatunk korábbi számaiban.

2025 április 9-én volt „A választás mindenkié” című kézikönyv bemutatója, mely 

Szintén áprilisban valósul meg „A pedagógus példát mutat” nevű rendezvény. Ennek leírása szerint „oktatási mozgalom az elmúlt évek egyik legsikeresebb és legnagyobb hatást kiváltó társadalmi kezdeményezése”. A résztvevők pedig többek között azt tudhatják meg, hogy „hogyan gyakorolhat nyomást egy alulról szerveződő mozgalom és mik lehetnek ennek kerékkötői”. Sokat elmond a Tanítanék Mozgalom „civil” jellegéről, hogy a képzést egyik tagjuk Tóth Bence tartja.

Indoktrinált ügyvédek – Magyar Helsinki Bizottság (MHB)

Sorozatunk VIII. részében már bemutattuk, hogyan szövi át a magyar jogásztársadalmat Soros György befolyása, így itt az ideje, hogy az ügyvédeknek és joghallgatóknak szánt képzéseket is áttekintsük.

A Magyar Helsinki Bizottság Jogklinika programot működtet a budapesti, győri és debreceni jogi karokon. A program lehetőséget biztosít joghallgatóknak, hogy az egyetemi éveik alatt ügyvédek irányításával betekintést nyerjenek a menedékjogi eljárásokba, valamint gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a hazai és nemzetközi menedékjogi és idegenrendészeti jogalkalmazás területén. Emellett a programban résztvevő hallgatók speciális elméleti képzésben is részesülnek, amely során megismerik a magyar menekültügyi és idegenrendészeti szabályozást, valamint a nemzetközi menedékjogi és emberi jogi normákat.

Honlapjuk szerint „Több féléven át büntetőjogi, menekültügyi és antidiszkriminációs jogklinikát működtettünk, amely során a joghallgatók elméleti képzés mellett ügyvédek és oktatók segítségével tapasztalatokat szerezhettek a jogvédelem gyakorlatából is. Szervezetként vagy munkatársaink révén azóta is folyamatosan részt veszünk az egyetemi jogászképzésben.”

Azonban a már praktizáló fogászokkal is foglalkoznak, sőt! Szintén weboldalukon olvasható, hogy: „Civil szervezetként sikeresen kapcsolódunk bele a hazai és a külföldi bíróképzésbe, különösen a menekültügy területén. (…) Rendszeresen tartunk jogi képzéseket itthon és külföldön egyaránt jogászoknak, állami hatóságoknak és bíróságoknak is.”

Az MHB egyik legutóbbi képzését „Jogállamiság és alapjogvédelem az Európai Unióban” címmel tartották 2024 decemberében – az elüldözött – a CEU-n. Ennek témája dióhéjban az volt, hogy az ügyvédek az alapjogokat érintő ügyeket minél inkább az Európai Bíróság irányába tereljék. Tehát ha mondjuk van egy gyülekezési jogvita, akkor arról ne a magyar bíróságok döntsenek, hanem előzetes döntéshozatallal forduljanak az uniós bírósághoz, amely majd megmondja a frankót.

A képzés az Európai Bizottság Horizon Europe programja által támogatott és a Brüsszeli Szabad Egyetem (IEE-ULB) által koordinált RED-SPINEL kutatási projekt keretében valósult meg.

A genderkérdés és az LMBTQ-lobbi – mindenki beszáll

A legnagyobb felháborodást kiváltó érzékenyítő téma kétségtelenül a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda, ám ez a folyamat nem az elmúlt években kezdődött. A magyarországi baloldal már évtizedek óta támogatja a gyerekekre irányuló társadalmi érzékenyítést, amit bizonyítanak a 2010 előtt állami támogatással készült, iskoláskorúaknak szánt pedagógiai anyagok, például a Kiskompasz.

A felső tagozatos és középiskolás korosztályt oktató tanárok számára készült gyermekkönyv nemcsak az emberi jogok és nemzetközi egyezmények történetét mutatja be, hanem olyan érzékeny témákkal is foglalkozik, mint az idegengyűlöleten alapuló diszkrimináció, a nemi (gender) alapon történő megkülönböztetés. A vallási diszkrimináció témakörében kiemelt figyelmet fordítottak a kiadvány szerint Európa-szerte erősödő iszlámellenesség jelenségének, melyekkel szintén szeretnék megismertetni az iskolás ifjúságot.

A magyar kiadás köszönetnyilvánításai között feltűnik az Emberség Erejével Alapítvány, amely emberi jogi nevelési programokat szervez az identitás, a társadalmi sokszínűség és az előítéletek témakörében. Bár a finanszírozók teljes listája nem szerepel, nyilvánvaló, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap biztosította a kezdeti forrásokat, jelenlegi partnerek között pedig megtalálható az Amnesty International Magyarország, a NANE (Nők A Nőkért Együtt az Erőszak Ellen), valamint a TASZ. Az alapítvány 2017-ben 130 millió forintos támogatást kapott a Soros-alapítványtól.

A könyv köszönetnyilvánításában említést érdemel az EJHA nevű szervezet is, amely 11-13 éves korosztály számára szervez érzékenyítő tréningeket a diszkrimináció, iszlamofóbia, xenofóbia, menekültügy, gyűlöletbeszéd, rasszizmus és LMBT-jogok témakörében. A Meseország mindenkié című könyv 17 meséjéhez az EJHA aktivistái – Botzheim György, Lőrincz Noémi és Sztanka Mónika – készítettek foglalkozástervezetet.

A tanárok érzékenyítésének kétségkívül meglett a foganatja, hiszen az elmúlt időszakban számos iskoláról derült ki, hogy LMBTQ-érzékenyítő programokat tartottak gyermekeknek vagy nemi identitásukról faggatták őket.

Az első nagy visszhangot kiváltó eset a fővárosi Eötvös József Gimnáziumban történt, ahol 2021 áprilisában az iskolaújságban egy kérdőívben arra voltak kíváncsiak, hogy a gimnázium diákjai hogyan jellemeznék a nemi identitásukat, a szexuális orientációjukat és a romantikus vonzalmaikat. Moss László – az iskola igazgatója, aki egyben felelős vezetője is a szerkesztőségnek – úgy nyilatkozott, hogy „az Eötvös Diákban megjelenő cikk a toleranciáról szól, célja pedig a tájékoztatás volt, hiszen egy értelmiségi csak akkor mondjon véleményt, ha tájékozott.” 

Néhány hónappal később, augusztusban derült ki, hogy a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnáziumban 2019-ben érzékenyítették a diákokat. Ekkor egy diák számolt be arról a Magyar Nemzetnek, hogy 2019-ben az intézmény szervezett egy LMBTQ-érzékenyítést. Az általa küldött fotókon jól látható, hogy az LMBTQ betűk fogalmi magyarázatai mellett elmagyarázták az aszexualitás, demiszexualitás és alloszexualitás jelentését. Emellett az ismert Soros szervezet, a Labrisz Leszbikus Egyesület weboldala is megtalálható a táblán. Ha ez nem lett volna elég a gyerekeknek olyan szituációs gyakorlatokat kellett előadniuk, mint: 

A Dózsa igazgatónője ekkor a 2022-es választásokra hivatkozva nem volt hajlandó válaszolni a sajtó kérdéseire.

Gelencsér Gabriella a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium Szakgimnázium és Technikum igazgatóhelyettese azonban ennél is tovább ment. A hatosztályos intézménybe – tehát az „előadást” 13 éves gyermekek is hallgathatták – meghívtak egy transzvesztitát is, aki az élettörténetét és gondolatait mesélte el a kisdiákoknak. A szülőket nem értesítették a rendezvényről. A korábbi esethez hasonlóan az igazgatóhelyettes itt sem vállalta a felelősséget, és nem volt hajlandó válaszolni a sajtó megkereséseire.

A Soros-hálózat azonban nem csak a tanárokat és a diákokat vette célba. A korábban már bemutatott Labrisz Leszbikus Egyesület 2022 elején online beszélgetősorozatot indított szülőknek. A Labrisz azért hirdette meg a képzést, mert a kormány intézkedései miatt kiszorultak az iskolákból. „Mivel az iskolai programok leálltak, és egyébként is vannak pedagógusképzéseink, úgy mehetünk tovább, ha őket [a szülőket] szólítjuk meg, hiszen ők vannak minden nap a gyerekekkel. Fontos, hogy ők milyen attitűddel vannak jelen az iskolában, fontosabb, minthogy mi ott vagyunk 90 percig.” – áll a sorosista NGO felhívásában.

Ezzel lezárjuk kilenc részes sorozatunkat, melyben feltártuk, hogy a Soros-hálózat hogyan szövi át a magyar közéletet: aktivistákat képez, gyerekeket indoktrinál, a jogásztársadalmat befolyásolja, az illegális migrációt népszerűsíti, és a környezetvédelmet is politikai eszközzé változtatja. Mindezt az alulról szerveződés álcája mögé bújva, brüsszeli és nemzetközi milliárdok támogatásával. Az LMBTQ-lobbi iskolákba toldul, a migrációt „emberi jogként” adják el, és az uniós bíróságokat hívják segítségül. 

Nyitókép: Mandiner-szerkesztés